Tudom, tudom, már nem aktuális, de azért nem árt, ha jövőre alaposan felkészülünk a témából :)
A
fényvédő szereknek három csoportját különböztetjük meg:
a
kémiai,
a fizikai
és a biológiai fényvédőket.
Ezek
közül a kémiai fényvédők veszélyesek számunkra.
A
kémiai fényvédő vegyületek nagy része - annak ellenére, hogy
önmagában a vegyület nem rákkeltő - UV sugárzás hatására
rákkeltő vegyületekké alakulhat át.
Ezt a paradoxont
alátámasztják azok a statisztikák is, amelyek kimutatják, hogy a
nyaralás alkalmával fényvédőszert használók között sokkal
több a bőrrákos esetek előfordulása, mint a fényvédelem nélkül
állandóan a napon tartózkodók (útépítő munkások,
mezőgazdaságban dolgozók, tengerészek, halászok, arató
munkások, csőszök, erdőkerülők) között.
Bebizonyosodott,
hogy több fényvédőszer tartalmaz rákkeltő vegyületeket, mint
például:
4-Methyl-Benzylidencamphor
(4-MBC vagy MBC)
Octyl-Methoxycinnamate
(OMC)
Homosalate
(Homomenthyl-salicylat vagy HMS)
Octyl-Dimethyl-Para-Amino-Benzoic
-Acid (OD-PABA)
Benzophenone-1,
Benzophenone-2, Benzophenone-3 (oxybenzon)
3-Benzylidencamphor
Ezek
a vegyületek már nem csak a napozószerekben, hanem a napi
használatú kozmetikumainkban (arckrémek, tusfürdők, szappanok,
samponok, testápolók) és a babatermékekben is megjelentek,
alkalmazásukat a káros UV sugárzással alátámasztandó.
Jogos
a kérdés, miért is van szükség a tusfürdőnkben UV szűrőre?
Az
UV szűrő anyagok ebben az esetben nem annyira a bőrt, hanem a
terméket magát védik a fény okozta esetleges elszíneződéstől
vagy minőségromlástól. Az átlátszó vagy világos flakonban
tárolt anyagokat ugyanis károsíthatja az UV sugárzás, ami
hatással lehet a termék színére, illatára. A gyártónak az
eladhatóság a fontos, és nem a mi egészségünk. A probléma az,
hogy a termékek védelmére használt UV szűrő anyagok némelyike
allergén, néhány esetében felmerült a gyanú, hogy megzavarják
a hormonháztartásunkat, valamint kimutathatóak az anyatejből is.
Mivel
a kémiai fényszűrők az egyik legveszélyesebb vegyületcsoport,
kerüljük el azoknak a termékeknek a használatát, amelyek
tartalmazzák őket.
Helyettük használjunk olyan napvédő
szereket, amelyek fizikai vagy biológiai fényvédő vegyületeket
tartalmaznak (pl. cink-oxid, titán-dioxid).
És ne feledjük el: nem elhanyagolható mennyiségű D3 vitamin keletkezik a bőrünkben található előanyagból a napfény UV B sugarainak hatására. Amennyiben ugyebár (teljesen vagy nagyrészt) blokkoljuk a napsugaraknak a bőrünkhöz való eljutását, úgy D3 vitamin sem fog keletkezni a szervezetünkben.
A következő bejegyzésben mesélek kicsit a D3 vitaminról...